-=Központ=-

Tárgy: -=Központ=- Csüt. Dec. 27, 2012 8:20 am

A viharos felhők gyülekeznek az égen. A Központ az egyetlen hely a Sagotou-ponton, ahol nincsenek viharok, és egyéb természeti katasztrófák, ám jelen esetben nincs valami rendben. A felhők elkezdenek sűrűsödni, míg nem vállnak teljesen feketévé. Egyszer csak megvillan a felhőcsoport, és egy villámcsap bele a földbe pont egy hatalmas kristály mellé. Ezután amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan eltűnt e különleges esemény. A becsapódás okozta füstfelhőből ekkor egy árnyék képe rajzolódott ki. Egy különös férfi volt, aki egy nagy görbevégű botot tartott a kezében. Odalépkedett csendesen a kristályhoz, majd rátette kezét a különleges dologra. Ekkor egy vörös porfelhő szállt fel a kristályban, ami egy szöveget formált meg. "Pecsét". A férfi szálya ekkor mosolyra húzódott, és halkan ennyit mondott érdes hangon.
- Végre... oly sok év után... ismét újjászülethetek! És ebben ti sem akadályozhattok meg! Erondan! Krónikás! Gyertek elő! Érzem, hogy itt vagytok! - ezzel az ég felé fordította tekintetét, és várta az előbb említettek megjelenését.

Tárgy: Re: -=Központ=- Csüt. Dec. 27, 2012 9:22 am

Múlt, Jelen, Jövő. Ezek alkotják az időt, és mind a három végtelen. Ha ezek nem lennének, felbomlana minden, nem történne semmi. És van valaki, aki azt felügyeli, hogy ez ne történjen meg. Az Idő Ura, egy Vigyázó, Krónikás. Mindenhol férfinak ábrázolják, és komolynak, de igazából nem úr, és gyakran komolytalan. Ő birtokolja az Idő könyvét, viszont az magától íródik: Neki nincs sok dolga. Bár, kritikus helyzetekben, már neki is bele kell avatkoznia a dolgokba. Ilyen volt az is, amikor Vándor megpróbált újjá születni. Felhők rengetege olvadt egyé, vált feketévé, majd oszlott semmivé. Közben villám csapott kristály mellé, és férfi jött elő belőle. Odasétált a drágakőhöz, majd megérintette. Mosolygós arccal az égnek kiáltott:
- Végre... oly sok év után... ismét újjászülethetek! És ebben ti sem akadályozhattok meg! Erondan! Krónikás! Gyertek elő! Érzem, hogy itt vagytok! - fordította tekintetét a fehér pamacsok felé.
Ekkor egy felhőn ülő nő jött ki, szőke hajjal, keresztbe tett lábbal, hátradőlve, alsó testét szoknyaszerű tollhalom borította, ölébe gyermek feküdt, kinek fején sisak volt. A fiú ölében, egy hatalmas könyv díszelgett, kezében pedig bot, és lúdtoll .
- Vándor! - mondta komolyan. - Itt vagyuuuunk! - tűnt el a merevség.
- Őszintén szólva, nem örülök hogy megpróbálod feltörni a pecsétet. Te se tudod mi történhet! - szólalt meg ismét a nő, az első mondata fegyelmezettségével.
- Ezt most kölcsön veszem Ero, oksi? - egyszerre mosolygott, és vette le a srác fejéről a sisakot, majd a sajátjára helyezte.
Abban a pillanatban, megállt a könyvben az íródás. Az új fejre való tulajdonosa végig húzta az ujját a papíron, ahol elhaladt, betűk, szavak, mondatok épültek fel. Körülötte négy, mágikus fehér gömb jelent meg, aztán Vándor felé vette irányát.

Tárgy: Re: -=Központ=- Csüt. Dec. 27, 2012 9:37 am

Jó érzés volt, hogy legalább egyik testem kényelmesen, épen heverészhet Krónikás ölében. A fejemen a sisak is tetszett. Azonban nagyon dühös voltam, amiért Vándor képtelen megérteni tettemet. Ezért is volt nálam Mesélő pennája. Krónikás botja csak egy kis plusz, amint elvette a sisakot, otthagytam a felhőn, a könyvével együtt, és leugrottam. Lassan mentem Vándor felé. A négy mágikus gömb mellettem suhant el, de nem igazán zavart. Nekem nem árthatnak. Amikor elé érkeztem, megszólaltam, és noha hangom gyermeki volt, olyan mértékű bánat járta át, hogy ha bárki más hallotta volna, bizonyára sírva fakad.
- Vándor, nagyon csalódtam benned - mondtam. Hangom ezután már érzelmek nélküli, és parancsoló volt. - Tegyél le erről a vállalkozásról! Ha megteszed, még megbocsátok neked.
Reménykedtem, hogy így tesz, és élhetünk tovább békében. De éreztem, hogy nem hallgat a szavamra.

Tárgy: Re: -=Központ=- Csüt. Dec. 27, 2012 6:10 pm

Krónikás támadása nevetésre kényszerített.
- Ne tarts ilyen gyengének Krónikás!
Egy villámgyors mozdulattal a kristály tetején vagyok máris, míg a négy mágiagömb a földbe csapódott, pont ott, ahol alig egy másodperce álltam. Erondan szavai hidegen hagytak, és legyintettem.
- Ugyan mit tudtok ti? Születésem óta le van zárva az erőm, csak mert attól tartotok, hogy nem bírná el ez a világ egy isten erejét! Na és ti? - kérdezek vissza dühösen - Ti boldogan éldegéltek a fényes kis Istenek Világába, míg én két világ között küszködöm át magamat! Tudjátok jól, milyen megerőltető az univerzumok közt járkálni! És ne tagadjátok le! Bármilyen erősek is vagytok a kapu az átjáró személy erejétől függ, hogy ne járhasson mindenki át kedve szerint! Még az istenek se! Erre ti azt várjátok el tőle, hogy naponta többször is átmenjek rajta, még ha a jelképem enyhíti is minimálisan a rám ható erőt a kapuban! De többé nem fogtok meggátolni! Lightning vocaverit vos (szólítalak villámcsapás)!
Az ég besötétül Krónikás és Erondan közelében, és egy villámcsapás lesújt reájuk. Nem érdekelt mennyi kárt okoztam, mivel egyszerűen csak elterelésnek akartam. Kiegyenesedek és az ég felé fordítom kezeimet, hogy nekikezdjek a pecsét feloldásához.

//postotok légyszi addig tartson, míg észreveszitek, mire készülök, és ha akartok támadjatok ellen Very Happy

ja és bocsi a sok új dologért :///

Tárgy: Re: -=Központ=- Pént. Dec. 28, 2012 9:07 am

A mágikus gömbjeim elől Vándor egy pillanat alatt kitért, de mi előtt becsapódtak volna, az előbb megírt mondaton végig húztam az ujjam, amitől a betűk, labdák egyaránt eltűntek.
- Rendben..
Alig fejeztem be a mondatomat, Ellenfelem azonnal ordibálni kezdett.
- Vándor! Tudjuk milyen nehéz dolgod van! Lehet nem tudsz róla, de mindenki próbálja könnyíteni. Nimfa állatokkal szokott jeleket küldeni, én a könyvembe írva fákra, kövekre vésni azt amit kell. Sőt, a többiek is próbálkoznak.
Villám csapott közénk, de mielőtt elért volna, a lapon végig húztam az ujjam és semmivé foszlott.
- De te se becsülj le engem!
Az ujjam még tovább húztam de akkor már a betűk születtek, ebből kifolyólag Vándor testrészei zsibbadni kezdtek.

Tárgy: Re: -=Központ=- Pént. Dec. 28, 2012 10:30 am

Amint Vándor a kristály tetején termett, és megtámadta Krónikást, azonnal tudtam, hogy nincs mit tenni. Miközben Vándor a villámot hívta, én is támadást indítottam ellene. A halandók csupán annyit láthattak, hogy a gyermek körvonala elhomályosodik, és Vándor köré tekeredik, mint holmi kígyó. Számomra viszont az idő lelassult. Ezt Krónikás is észrevehette, mert ilyenkor az Idő természete egy pillanatra megváltozik, de ezen pillanat alatt rettentő sebességgel írta magát az Idő Könyve, betöltve egy egész oldalt. Egy pillanat múlva újra Krónikás ölében voltam, a pennáról vér csöpögött, bal karomba pedig írás karcolva, a Világok Urának nyelvén. Noha a hegek hamar eltűntek, a hatás nem maradt el.

» Divatos és Divatjamúlt Textilipari Központ